1848 őszén újult erővel fogtak hozzá az erőd felújításához, Török Ignác vezetésével. A cél a város körkörös védelmének biztosítása volt. Az itt szolgáló veszprémi önkéntesek megakadályozták a császári hadsereg hídépítési próbálkozásait. Az 1949. áprilisi támadások során a Csillagerőd gyilkos ágyútüze verte vissza a császári hadsereg támadásait. 1849. október 2-án – két hónappal a világosi fegyverletételt követően – megtörtént az erődrendszer átadása az osztrákoknak. A Csillag erőd melletti térségben vonultak fel a védők katonai rendben. Délután 4 órakor megjelent Klapka György, és a gúlába rakott fegyverek előtt, könnyes szemmel tisztelgett neki a védősereg. Honvédeink helyére császári csapatok érkeztek.

1850-ben majdnem teljesen elbontották az erődöt, majd később, 1850 és 1870 között – mint az új védelmi rendszer legfontosabb elemét – kőből és téglából újraépítették.

A Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. 1920. után a Magyar Királyi Hadsereg lőszerraktára lett. 1944. októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált. A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd zöldségraktárként használták.

Jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. Az udvaron nyújtott nyolcszögletű erőd-jellegű laktanyaépület található.

A Csillagerőd jelenleg nem látogatható. Várható nyitás 2020. ősz.