Nyitvatartás

– Jegyváltás 16 óráig –

Péntektől vasárnapig 9 órától 17 óráig

Jegyárak

– 2021. október 31-ig – Jegyváltás 16 óráig –

Diák, nyugdíjas: 500 forint
Felnőtt: 1.000 forint

6 éves korig a belépés díjtalan.

HUNGARYCARD ELFOGADÓHELY
SZÉP KÁRTYÁT ELFOGADUNK

Történelmi háttér

1848 őszén újult erővel fogtak hozzá az erőd felújításához, Török Ignác vezetésével. A cél a város körkörös védelmének biztosítása volt. Az itt szolgáló veszprémi önkéntesek megakadályozták a császári hadsereg hídépítési próbálkozásait. Az 1849. áprilisi támadások során a Csillagerőd gyilkos ágyútüze verte vissza a császári hadsereg támadásait. 1849. október 2-án – két hónappal a világosi fegyverletételt követően – megtörtént az erődrendszer átadása az osztrákoknak. A Csillag erőd melletti térségben vonultak fel a védők katonai rendben. Délután 4 órakor megjelent Klapka György, és a gúlába rakott fegyverek előtt, könnyes szemmel tisztelgett neki a védősereg. Honvédeink helyére császári csapatok érkeztek.

1850-ben majdnem teljesen elbontották az erődöt, majd később, 1850 és 1870 között – mint az új védelmi rendszer legfontosabb elemét – kőből és téglából újraépítették.

A Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. 1920. után a Magyar Királyi Hadsereg lőszerraktára lett. 1944. októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált. A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd zöldségraktárként használták.

Jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. Az udvaron nyújtott nyolcszögletű erőd-jellegű laktanyaépület található.

A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat
gyűjteményének kiállítása

A Csillagerőd felújítása lehetővé tette a budapesti Szépművészeti Múzeum több mint százéves gipszmásolat-gyűjteményének a bemutatását. 

Az 1896-ban alapított múzeum a megnyitásakor, a 20. század első évtizedében, több mint ezer darabbal, az antikvitástól a reneszánszig terjedő időszak jelentős szobrászati alkotásainak másolatával rendelkezett. 

Az 1920-as évektől a másolatgyűjtemények fokozatosan vesztettek népszerűségükből, így a második világháborút követően a gipszöntvényeket nem védték és nem állították helyre: több évtizedes hányattatás várt rájuk.

A 2015-ben megkezdett restaurálási folyamat eredményeként több mint kétszáz kiemelkedő antik, középkori és reneszánsz másolat látható az erődben rendezett új kiállításon.

Történeti háttér

1896-os alapításakor a Szépművészeti Múzeum a 19. századi tendenciákat követve másolatgyűjtemény létrehozása mellett döntött. A korabeli idealista szemlélet szerint a cél az volt, hogy másolatokon keresztül széles közönség számára is hozzáférhetővé tegyék a művészetet, és gipszöntvények segítségével mutassák be a szobrászat történetét. Az elképzelés hatására Európában és Észak-Amerikában sorra alakultak a szobormásolat-gyűjtemények, és számos másolatkészítő gipszöntőműhely is létrejött. Az irányzatot követve a Magyar Nemzeti Múzeum antik gipszmásolatainak megöröklése mellett, a Szépművészeti Múzeum további jelentős számú öntényt rendelt meg a Hősök terén 1900 és 1906 között felépült épületébe. A sok esetben hatalmas méretű öntvények a földszint nagy csarnokaiba, köztük a Román Csarnokba kerültek. Az 1920-as évektől a másolatok jelentősége csökkent és egyre inkább az eredeti műtárgyak kerültek előtérbe. Ez az elértéktelenedés vezetett oda, hogy számos másolatgyűjteményt elhanyagoltak vagy egyenesen megsemmisítettek. Ennek hatására a Szépművészeti Múzeum gipszmásolatait sem védték a második világháború során, a kiállítóterekben hagyva számos sérülést szenvedtek el. A háborút követő időszakban hányattatott sors várt a gipszöntvényekre, egy részüket, főként a középkori és reneszánsz emlékek másolatait, a látogatóktól elzárt Román Csarnokba zsúfolták be. Az antik szobrok utáni öntvényeket vidékre szervezték ki, egy részüket a tatai egykori zsinagógában állították ki, nagyobb részüket a komáromi Igmándi erődben raktározták el, rendkívül rossz körülmények között.

A projekt

Az 1980-as évektől nemzetközi téren megnövekedett az érdeklődés az egykori, több mint százéves másolatgyűjtemények iránt. Ezeknek a hatására a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményének helyreállítására is számos terv született, ugyanakkor egyik sem valósult meg akkor. 2015-ben elindult a Román Csarnok és kapcsolódó tereinek a rekonstrukciója, ez szükségessé tette a Román Csarnokban tárolt gipszek helyzetének rendezését. Az Igmándi erődben tárolt antik másolatok helyreállítása is erősen aktuális volt. A komáromi Csillagerőd műemléki rekonstrukciója és bővítése lehetővé tette az egykori gipszgyűjtemény válogatott darabjainak kiállítását. A gipszmásolatok restaurálása több éves munka keretében zajlott és a művek komáromi installálásával fejeződött be. A legnagyobb kihívást Bartolomeo Colleoni monumentális lovas szobra másolatának felállítása jelentette. A talapzat, a ló és a lovas összeépítése építészek, belső építészek és restaurátorok összehangolt munkájának az eredménye.

A kiállítás

A tárlaton mintegy háromszáz másolat tekinthető meg, az archaikus görög művészettől a 16. századig a szobrászat legismertebb darabjainak gipszöntvényei láthatók egy helyszínen. A komáromi kiállítás két nagy egységre osztható. Az egyik rész az erőd belsejében lévő egykori laktanya épülete, melyet kiállítótérré alakítottak át. A lineárisan felfűzött térsorban az antik művészet jelenik meg az archaikus, majd klasszikus görög, hellénisztikus művészet és római szobrászat bemutatásával. Olyan kiemelkedő művek másolataival találkozhatunk itt, mint például a híres ókori szobor, A borjúvivő öntvénye, Praxitelész klasszikus kori műve, a Hermész és a gyermek Dionüszosz, a hellénisztikus Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz) és a közismert római Laokoón-csoport másolatai. A laktanya teremsorának további tereiben középkori és reneszánsz másolatok kaptak helyet, melyek révén betekintést nyerhetünk a reneszánsz szobrászat történetébe elsősorban firenzei alkotások, Donatello, Luca della Robbia és Michelangelo utáni másolatokon keresztül.

A tárlat másik nagy egysége a belső udvaron felépített nagy méretű csarnok. A csarnokban vannak a monumentális reneszánsz másolatok, köztük Donatello Gattamelata és Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleoni lovas szobrainak öntvényei. Ez utóbbi lovas szobor talapzatának különlegessége, hogy a világon ez az egyetlen másolat az eredetiről. Ugyancsak itt látható a firenzei Keresztelőkápolna Lorenzo Ghiberti által készített és Michelangelo révén A Paradicsom kapuja nevet kapó aranyozott bronzkapu másolata is.

 

A kiállított tárgyak számos esetben közvetlenül az eredetiről vett negatív levételével készültek több mint száz éve. Gipszből nagyon pontos másolat készíthető, mivel az anyag hűen felveszi a másolásra szánt mű összes részletét és formáját. A másolatok felületét a 20. század elején a Szépművészeti Múzeumba érkezéskor rendszerint díszítőfestők kezelték, így a művek önmagukban is kiemelkedő esztétikai látványt nyújtanak. A látvány mellett a kiállítás hagyományos és digitális tartalmai számos érdekes információval szolgálnak a művek ábrázolásairól, a gipszmásolatok készítéséről.

Műtárgy reprodukciók

  1. Ifjúszobor: A borjúvivő, gipszmásolat, ltsz. Ag. 359

eredeti: Athén, Akropolisz Múzeum, Kr. e. 570 körül, Athénból, a Parthenón közeléből, 1864

 

  1. Hégészó sírköve, ltsz. Ag.7

eredeti: Athén, Nemzeti Régészeti Múzeum, Kr. e. 410—400, Az athéni Kerameikoszból, 1870

 

  1. Fejére szalagot kötő ifjú (Apollón?), A Diadumenosz nyomán, Ag.391

eredeti: Athén, Nemzeti Régészeti Múzeum, Kr. e. 100 körül, Polükleitosz bronzszobra (Kr. e. 430—420) nyomán, Délosz, a Diadumenosz-házból

 

  1. Praxitelész, Hermész és a gyermek Dionüszosz, ltsz. Ag.170

eredeti: Olümpia, Régészeti Múzeum, Kr. e. 340—330 (?), Az olümpiai Héra-templomból, 1877

 

  1. A Méloszi Aphrodité (A Milói Vénusz), ltsz. Ag.276

eredeti: Párizs, Musée du Louvre, Kr. e. 100 körül, Méloszról (Görögország), 1820

 

  1. A rhodoszi Hagészandrosz, Athénodórosz és Polüdórosz, A Laokoón-csoport gipszmásolat, Ag.283

eredeti: Vatikán, Musei Vaticani, Kr. e. 40–30 körül, Rómából, az Esquilinus-dombról, 1506

 

  1. A Nílus megszemélyesített alakja, gipszmásolat, Ag.294

eredeti: Vatikán, Musei Vaticani, Kr. u. 2. század eleje, Róma, Mars-mező, Isis-szentély (?), 1513

 

  1. Donatello, Angyali üdvözlet, gipszmásolat, ltsz. Rg.177

eredeti: Firenze, Santa Croce-templom, 1435 körül

 

  1. Michelangelo, Dávid (Apollón?), gipszmásolat, Rg.238

eredeti: Firenze, Museo Nazionale del Bargello, 1530—1531

 

  1. Donatello, Gattamelata, gipszmásolat, ltsz. Rg.142

eredeti: Padova, Piazza del Santo, 1447—1453

 

  1. Andrea del Verrocchio, Bartolomeo Colleoni lovas szobra, ltsz. Rg.227

eredeti: Velence, Campo Santi Giovanni e Paolo, 1479–1488

 

  1. Lorenzo Ghiberti, A Paradicsom kapuja, ltsz. Rg.155

eredeti: Firenze, Museo dell’Opera del Duomo, 1425–1452

A csillagba zárt művészet.