Az operettkirály

Lehár Ferenc születésének 150. évfordulóját ünnepeljük.

Arról már korábban írtunk, hogy idén lenne 200 éves a nagy magyar tábornokunk és komáromi várkapitányunk, Klapka György. Azonban 50 évvel Klapka születését követően, világra jött Lehár Ferenc is, a világhírű komáromi zeneszerző.

Születésének 150. évfordulója alkalmából jelent meg az Operettkirály – Lehár Ferenc életútja című életrajzi könyv, mely a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének, Klemen Teréziának és a budapesti Margitay Zoltánnak közös műve. A könyv amellett, hogy hitelesen mutatja be az operettkomponista és karmester munkásságát, szakmaiságát, nagyon sok olyan képet és dokumentumot is tartalmaz, mellyel mostanáig rendkívül kevés helyen találkozhatott az olvasó.

A szerzők nem titkolt célja volt, hogy kiemeljék Lehár Ferenc magyarságát, hiszen a köztudatban számos helyen osztrák zeneszerzőként emlegetik. Azonban erről szó sincs. Lehár nagyon is magyarnak vallotta magát, igaz Komáromot már fiatalon elhagyta. 1882-ben vagyis alig tizenkét évesen került Prágába, ahol újra volt kénytelen járni az elemi iskolát, hiszen nem beszélt csehül. A zenekonzervatóriumban a hegedűt választotta fő tantárgyának, de zeneszerzést tanító mestere, Antonín Dvorák a következőt mondta neki:

“Akassza szegre a hegedűjét és szentelje magát inkább a zeneszerzésnek.”

Viszont ez olyan könnyen nem ment, mint ahogy az Dvorák mester javasolta. Ugyanis a konzervatórium igazgatója választás elé állította. Vagy felhagy a zeneszerzői magánórákkal, vagy elhagyja az intézményt. Lehár a maradás mellett döntött, amit jól is tett, mert így pályája kezdetén össze tudott hegedűlni némi zsebpénzt és még apja zenekarában is nagy sikerrel játszott hegedűszólamokat.

Első színpadi művét 23 évesen alkotta meg, melyet követően inkább a zeneszerzés felé kacsintgatott. Viszont próbálkozásai még nem hoztak akkora sikert, hogy ebből meg is tudjon élni, ezért karmesteri pozíciókat is kénytelen volt megpályázni. 1899. és 1902. között töltötte be a Bécsben állomásozó 26. gyalogezred karmesteri posztját.

Lehár Ferenc 1906-ban. Forrás: wikipedia

Az átütő sikert a Víg özvegy hozta meg számára, amit 1905. december 30-án mutattak be. Annak ellenére, hogy a kritikusok méltatták zenéjét és könnyed partitúráját, az európai közönségben némi ellenszenv mutatkozott a darab iránt. Az ellenszenv elsősorban az osztrákellenességben nyilvánult meg, de röviddel a bemutató után már felfelé ívelt a Víg özvegy karrierje. Két évre a bemutató után meghaladta a 3500 előadást is Európa szerte. 1907-ben pedig már a tengeren túlon is, New York, Chicago, játszották a darabot. A víg özvegy sikere hozta meg végül Lehár számára az anyagi biztonságot, amire már gyerekkora óta vágyott.

Amennyiben még több izgalmas történetre és eredeti fotókra, dokumentumokra kíváncsi a kedves olvasó, akkor az Operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv a Monostori Erődben is megvásárolható, mindössze 6.500 forintért.