ünnepi NYITVATARTÁSUNK:
december 30-tól 2023. január 18-ig
a monostori erőd és a csillagerőd
zárva tart!
Nyitás január 19-én! január 20-án rendezvény miatt zárva!
Ünnepi nyitvatartás
2022. október 1. és 2023. május 31. között
DECEMBER 2-20.
CSÜTÖRTÖK – VASÁRNAP: 9:00- 18:00
DECEMBER 21-27.
ZÁRVA
DECEMBER 27-30.
9:00-18:00
2024. JANUÁR 1.
ZÁRVA
Kávézó nyitvatartása:
Szombat, vasárnap: 9:00-16:00
Megközelítés a komáromi vasútállomástól
Jegyárak
A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat
gyűjteményének kiállítása
A Csillagerőd felújítása lehetővé tette a budapesti Szépművészeti Múzeum több mint százéves gipszmásolat-gyűjteményének a bemutatását.
Az 1896-ban alapított múzeum a megnyitásakor, a 20. század első évtizedében, több mint ezer darabbal, az antikvitástól a reneszánszig terjedő időszak jelentős szobrászati alkotásainak másolatával rendelkezett.
Az 1920-as évektől a másolatgyűjtemények fokozatosan vesztettek népszerűségükből, így a második világháborút követően a gipszöntvényeket nem védték és nem állították helyre: több évtizedes hányattatás várt rájuk.
A 2015-ben megkezdett restaurálási folyamat eredményeként több mint kétszáz kiemelkedő antik, középkori és reneszánsz másolat látható az erődben rendezett új kiállításon.
Történeti háttér
1896-os alapításakor a Szépművészeti Múzeum a 19. századi tendenciákat követve másolatgyűjtemény létrehozása mellett döntött. A korabeli idealista szemlélet szerint a cél az volt, hogy másolatokon keresztül széles közönség számára is hozzáférhetővé tegyék a művészetet, és gipszöntvények segítségével mutassák be a szobrászat történetét. Az elképzelés hatására Európában és Észak-Amerikában sorra alakultak a szobormásolat-gyűjtemények, és számos másolatkészítő gipszöntőműhely is létrejött. Az irányzatot követve a Magyar Nemzeti Múzeum antik gipszmásolatainak megöröklése mellett, a Szépművészeti Múzeum további jelentős számú öntényt rendelt meg a Hősök terén 1900 és 1906 között felépült épületébe. A sok esetben hatalmas méretű öntvények a földszint nagy csarnokaiba, köztük a Román Csarnokba kerültek. Az 1920-as évektől a másolatok jelentősége csökkent és egyre inkább az eredeti műtárgyak kerültek előtérbe. Ez az elértéktelenedés vezetett oda, hogy számos másolatgyűjteményt elhanyagoltak vagy egyenesen megsemmisítettek. Ennek hatására a Szépművészeti Múzeum gipszmásolatait sem védték a második világháború során, a kiállítóterekben hagyva számos sérülést szenvedtek el. A háborút követő időszakban hányattatott sors várt a gipszöntvényekre, egy részüket, főként a középkori és reneszánsz emlékek másolatait, a látogatóktól elzárt Román Csarnokba zsúfolták be. Az antik szobrok utáni öntvényeket vidékre szervezték ki, egy részüket a tatai egykori zsinagógában állították ki, nagyobb részüket a komáromi Igmándi erődben raktározták el, rendkívül rossz körülmények között.
A projekt
Az 1980-as évektől nemzetközi téren megnövekedett az érdeklődés az egykori, több mint százéves másolatgyűjtemények iránt. Ezeknek a hatására a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményének helyreállítására is számos terv született, ugyanakkor egyik sem valósult meg akkor. 2015-ben elindult a Román Csarnok és kapcsolódó tereinek a rekonstrukciója, ez szükségessé tette a Román Csarnokban tárolt gipszek helyzetének rendezését. Az Igmándi erődben tárolt antik másolatok helyreállítása is erősen aktuális volt. A komáromi Csillagerőd műemléki rekonstrukciója és bővítése lehetővé tette az egykori gipszgyűjtemény válogatott darabjainak kiállítását. A gipszmásolatok restaurálása több éves munka keretében zajlott és a művek komáromi installálásával fejeződött be. A legnagyobb kihívást Bartolomeo Colleoni monumentális lovas szobra másolatának felállítása jelentette. A talapzat, a ló és a lovas összeépítése építészek, belső építészek és restaurátorok összehangolt munkájának az eredménye.
A kiállítás
A tárlaton mintegy háromszáz másolat tekinthető meg, az archaikus görög művészettől a 16. századig a szobrászat legismertebb darabjainak gipszöntvényei láthatók egy helyszínen. A komáromi kiállítás két nagy egységre osztható. Az egyik rész az erőd belsejében lévő egykori laktanya épülete, melyet kiállítótérré alakítottak át. A lineárisan felfűzött térsorban az antik művészet jelenik meg az archaikus, majd klasszikus görög, hellénisztikus művészet és római szobrászat bemutatásával. Olyan kiemelkedő művek másolataival találkozhatunk itt, mint például a híres ókori szobor, A borjúvivő öntvénye, Praxitelész klasszikus kori műve, a Hermész és a gyermek Dionüszosz, a hellénisztikus Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz) és a közismert római Laokoón-csoport másolatai. A laktanya teremsorának további tereiben középkori és reneszánsz másolatok kaptak helyet, melyek révén betekintést nyerhetünk a reneszánsz szobrászat történetébe elsősorban firenzei alkotások, Donatello, Luca della Robbia és Michelangelo utáni másolatokon keresztül.
A tárlat másik nagy egysége a belső udvaron felépített nagy méretű csarnok. A csarnokban vannak a monumentális reneszánsz másolatok, köztük Donatello Gattamelata és Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleoni lovas szobrainak öntvényei. Ez utóbbi lovas szobor talapzatának különlegessége, hogy a világon ez az egyetlen másolat az eredetiről. Ugyancsak itt látható a firenzei Keresztelőkápolna Lorenzo Ghiberti által készített és Michelangelo révén A Paradicsom kapuja nevet kapó aranyozott bronzkapu másolata is.
A kiállított tárgyak számos esetben közvetlenül az eredetiről vett negatív levételével készültek több mint száz éve. Gipszből nagyon pontos másolat készíthető, mivel az anyag hűen felveszi a másolásra szánt mű összes részletét és formáját. A másolatok felületét a 20. század elején a Szépművészeti Múzeumba érkezéskor rendszerint díszítőfestők kezelték, így a művek önmagukban is kiemelkedő esztétikai látványt nyújtanak. A látvány mellett a kiállítás hagyományos és digitális tartalmai számos érdekes információval szolgálnak a művek ábrázolásairól, a gipszmásolatok készítéséről.
Műtárgy reprodukciók
- Ifjúszobor: A borjúvivő, gipszmásolat, ltsz. Ag. 359
eredeti: Athén, Akropolisz Múzeum, Kr. e. 570 körül, Athénból, a Parthenón közeléből, 1864
- Hégészó sírköve, ltsz. Ag.7
eredeti: Athén, Nemzeti Régészeti Múzeum, Kr. e. 410—400, Az athéni Kerameikoszból, 1870
- Fejére szalagot kötő ifjú (Apollón?), A Diadumenosz nyomán, Ag.391
eredeti: Athén, Nemzeti Régészeti Múzeum, Kr. e. 100 körül, Polükleitosz bronzszobra (Kr. e. 430—420) nyomán, Délosz, a Diadumenosz-házból
- Praxitelész, Hermész és a gyermek Dionüszosz, ltsz. Ag.170
eredeti: Olümpia, Régészeti Múzeum, Kr. e. 340—330 (?), Az olümpiai Héra-templomból, 1877
- A Méloszi Aphrodité (A Milói Vénusz), ltsz. Ag.276
eredeti: Párizs, Musée du Louvre, Kr. e. 100 körül, Méloszról (Görögország), 1820
- A rhodoszi Hagészandrosz, Athénodórosz és Polüdórosz, A Laokoón-csoport gipszmásolat, Ag.283
eredeti: Vatikán, Musei Vaticani, Kr. e. 40–30 körül, Rómából, az Esquilinus-dombról, 1506
- A Nílus megszemélyesített alakja, gipszmásolat, Ag.294
eredeti: Vatikán, Musei Vaticani, Kr. u. 2. század eleje, Róma, Mars-mező, Isis-szentély (?), 1513
- Donatello, Angyali üdvözlet, gipszmásolat, ltsz. Rg.177
eredeti: Firenze, Santa Croce-templom, 1435 körül
- Michelangelo, Dávid (Apollón?), gipszmásolat, Rg.238
eredeti: Firenze, Museo Nazionale del Bargello, 1530—1531
- Donatello, Gattamelata, gipszmásolat, ltsz. Rg.142
eredeti: Padova, Piazza del Santo, 1447—1453
- Andrea del Verrocchio, Bartolomeo Colleoni lovas szobra, ltsz. Rg.227
eredeti: Velence, Campo Santi Giovanni e Paolo, 1479–1488
- Lorenzo Ghiberti, A Paradicsom kapuja, ltsz. Rg.155
eredeti: Firenze, Museo dell’Opera del Duomo, 1425–1452