Lehár Ferenc születésének 150. évfordulóját ünnepeljük.
Arról már korábban írtunk, hogy idén lenne 200 éves a nagy magyar tábornokunk és komáromi várkapitányunk, Klapka György. Azonban 50 évvel Klapka születését követően, világra jött Lehár Ferenc is, a világhírű komáromi zeneszerző.
Születésének 150. évfordulója alkalmából jelent meg az Operettkirály – Lehár Ferenc életútja című életrajzi könyv, mely a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének, Klemen Teréziának és a budapesti Margitay Zoltánnak közös műve. A könyv amellett, hogy hitelesen mutatja be az operettkomponista és karmester munkásságát, szakmaiságát, nagyon sok olyan képet és dokumentumot is tartalmaz, mellyel mostanáig rendkívül kevés helyen találkozhatott az olvasó.
A szerzők nem titkolt célja volt, hogy kiemeljék Lehár Ferenc magyarságát, hiszen a köztudatban számos helyen osztrák zeneszerzőként emlegetik. Azonban erről szó sincs. Lehár nagyon is magyarnak vallotta magát, igaz Komáromot már fiatalon elhagyta. 1882-ben vagyis alig tizenkét évesen került Prágába, ahol újra volt kénytelen járni az elemi iskolát, hiszen nem beszélt csehül. A zenekonzervatóriumban a hegedűt választotta fő tantárgyának, de zeneszerzést tanító mestere, Antonín Dvorák a következőt mondta neki:
“Akassza szegre a hegedűjét és szentelje magát inkább a zeneszerzésnek.”
Viszont ez olyan könnyen nem ment, mint ahogy az Dvorák mester javasolta. Ugyanis a konzervatórium igazgatója választás elé állította. Vagy felhagy a zeneszerzői magánórákkal, vagy elhagyja az intézményt. Lehár a maradás mellett döntött, amit jól is tett, mert így pályája kezdetén össze tudott hegedűlni némi zsebpénzt és még apja zenekarában is nagy sikerrel játszott hegedűszólamokat.
Első színpadi művét 23 évesen alkotta meg, melyet követően inkább a zeneszerzés felé kacsintgatott. Viszont próbálkozásai még nem hoztak akkora sikert, hogy ebből meg is tudjon élni, ezért karmesteri pozíciókat is kénytelen volt megpályázni. 1899. és 1902. között töltötte be a Bécsben állomásozó 26. gyalogezred karmesteri posztját.
Az átütő sikert a Víg özvegy hozta meg számára, amit 1905. december 30-án mutattak be. Annak ellenére, hogy a kritikusok méltatták zenéjét és könnyed partitúráját, az európai közönségben némi ellenszenv mutatkozott a darab iránt. Az ellenszenv elsősorban az osztrákellenességben nyilvánult meg, de röviddel a bemutató után már felfelé ívelt a Víg özvegy karrierje. Két évre a bemutató után meghaladta a 3500 előadást is Európa szerte. 1907-ben pedig már a tengeren túlon is, New York, Chicago, játszották a darabot. A víg özvegy sikere hozta meg végül Lehár számára az anyagi biztonságot, amire már gyerekkora óta vágyott.
Amennyiben még több izgalmas történetre és eredeti fotókra, dokumentumokra kíváncsi a kedves olvasó, akkor az Operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv a Monostori Erődben is megvásárolható, mindössze 6.500 forintért.
Ahogy Szili Nóra kulturális és turisztikai igazgatónk fogalmazott:
Egy nagyszabású rendezvényt álmodtunk meg a tavalyi évben, amely sajnos áprilisban nem valósulhatott meg.
Ugyanis eredetileg Klapka György születésének 200. évfordulójára (2020.április 7.) terveztük a rendezvény sorozat megnyitó ünnepségét. Azonban a pandémia ezt nem tette lehetővé.
Viszont semmiképp nem szerettük volna ezt az évet megemlékezés nélkül magunk mögött hagyni, így Klapka György és az Aradi Vértanúk emléke előtt tisztelegve 2020. október 6-án zárt körben, ügyelve a biztonsági előírásokra, nyitottuk meg kiállításunkat a Monostori Erőd Duna Bástyája Jókai termében. Külön megtiszteltetésként ért bennünket, hogy Petneházy Attila miniszteri biztos úr is elfogadta meghívásunkat és egy felemelő, múlt idéző beszéddel nyitotta meg a kiállítást.
Petneházy Attila miniszteri biztos
Kertai Zalán kiállításainak már többször is helyet biztosított a Monostori Erőd, hiszen varázslatos módon eleveníti meg és veti vászonra az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, hőseit, mely tökéletesen illeszkedik az évente megrendezésre kerülő 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot megidéző hadijáték bemutatóinkhoz.
Klapka György születésének 200. év fordulója alkalmából pedig egy egész alakos Klapka portrét is megalkotott, melyet nagyvonalúan a tatai MH.25 Klapka György Lövészdandárnak adományozott.
Klapka György. Kertai Zalán festményeNagy Péter hagyományőr és Legoza Bálint ezredes úr
Potyók Tamás, debreceni festőművész, a Kárpát medence várait, erődeit veti vászonra, melyek közt megtalálható az utolsó simításokat érintő Csillagerőd is. Elmondása szerint drón felvételek alapján dolgozik és kizárólag vászonra, olajjal fest. Igyekszik pontosan visszaadni az épületek formáit és színeit, természetesen az alkotói szabadság érvényesítésével.
Potyók Tamás festőművész
Külön köszönettel tartozunk a kiállítás létrejöttének lelkes segítőjének, Nagy Péternek, aki az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület vezetője.
Jobbról balra: Kedves Gyula országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsos, Petneházy Attila miniszteri biztos, Potyók Tamás és Kertai Zalán festőművészek és Nagy Péter hagyományőr
A kiállítás 2020. november 11-ig tekinthető meg INGYENESEN, a Monostori Erőd Jókai termében. Bejárat a Dunai Bástya felöl.
A Monostori Erőd rendezvény életében immár hagyománnyá vált, hogy a kültéri rendezvény szezont a Nemzetközi Kutyakiállítás zárja.
Ez idén sem lett máshogy, szerencsére. Hiszen fennállt a veszélye, hogy ez a fránya pandémiás időszak keresztül húzza a négylábúak felvonulását is. Nem így lett. Sőt!
Igaz az idei Nemzetközi Kutyakiállítás, többé kevésbé nemzetközi nélkülire sikeredett, vagyis a megméretetett kutyák többsége a magyar vezényszavakra reagált csak.
Voltak itt kistestű, nagytestű, hosszúszőrű, rövidszőrű, mértani pontossággal borotvált, vagy pont ellenkezőleg bozontosra hagyott fizimiskájú egyedek is. A legmókásabb látvány az volt, amikor a kutya, a gazdája kiköpött hasonmása volt. Legyen szó peckesen, kimért léptekkel sétáltató gazdiról, élére vasalt nadrágban a kutya színéhez passzoló cipővel, vagy a bohém, kócos, kissé gyűrött keki színű öltözékben, komodort sétáltató eb tulajdonosról.
Egy szó, mint száz, jó időben, jó kutyákkal, vírusmentesen zajlott le a 2020-as Komárom CACIB Show, amiről néhány képet mi is készítettünk.
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly és Ormai Auffenberg Norbert, Kazinczy Lajos, Ludwig Hauk, Lenkey János.
1849. október 6. Arad.
A nap, amit sose feledünk. Reggel fél hatkor kezdetét vette a véres megtorlás. Báró Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok kirendelete a tizenkét hős tábornokot és egy ezredest a kivégző osztag elé. A császár nem kicsit személyeskedett. Úgy gondolta, hogy aki jobban megsértette a becsületét, azt kötél általi halálra ítéli, aki kevésbé, azt pedig “csak” golyó általi halálra.
“…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
Azonban október 6.-a “csak” a bosszúhadjárat drámai tetőpontja volt. Amit már kevesebben tudunk, hogy már augusztus 22-én a hiéna Haynau megkezdte a példa statuálást. Még pedig Ormai Auffenberg Norbert honvédezredessel, akit egy rögtön ítélő eljárással végeztetett ki Aradon. Aznap harminchatodik esztendejét betöltött fiatal katona kötél általi halálra ítéltetett. Gyakorlatilag Ormai Norbert honvédezredes lett ezzel az első aradi vértanú.
“… tegnapelőtt megkezdődött a dolog, felakasztattam egy Auffenberg nevű egyént, aki valamikor hadnagy volt a Mazzuchelli ezredben, aztán ezredes és Kossuth segédtisztje – Kiss, Leiningen, Poeltenberg, Vécsey stb. is követni fogja, mihelyt megérkezik. Az eljárás a lehető legrövidebb lesz, megállapítjuk az illetőről, hogy tisztként szolgált nálunk, és fegyveres szolgálatot teljesített a lázadó hadseregben. Ekképp az eljárásokat a legrövidebb időn belül befejezzük … Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestől irtom ki a gazt.”
Haynau szavát betartva október 6-án végeztette ki a 13 aradi vértanút és Budapesten gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. Sajnos ezzel még nem ért véget az október. Október 24-én mondták ki az ítéletet Kazinczy Lajos ezredesre, az ismert író-költő, Kazinczy Ferenc fiára is. Szegény Lajos próbálta menteni a menthetőt és többször is kérvényezte, hogy vizsgálják felül az ügyét, hiszen ő se nem tábornok, se nem hadtestparancsnok nem volt a forradalom és szabadságharc idején. A hadbírót és a haditörvényszéket csupán annyira hatotta meg a kegyelmi kérés, hogy “csak” lőpor és golyó általi halálra ítélték. Természetesen ezzel maximálisan elégedett volt Haynau is és október 25-én, reggel hét órakkor az aradi vár árkában agyonlőtték a 29 éves Kazinczyt. Meghalt a tizenötödik aradi vértanú is.
Kazinczy Lajos. 1872-ben készült litográfia (Wikipédia)
A tizenhatodik aradi vértanú az osztrák származású Ludwig Hauk volt.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha osztrák, akkor miért lett aradi vértanú?
Nos, Ludwig Hauk 1848-ig az Udvari Kamarában dolgozott tisztviselőként, amikor is nyugalmazták. Ezután átállt a mi oldalunkra és aktívan részt vett a bécsi forradalomban. Majd annak leverését követően Magyarországra szökött és Kossuth pártfogásában még 1849 januárjában őrnaggyá is kinevezték. A forradalom és szabadságharc leverését követően Biharkeresztesen tartóztatták le, ahol előkerült egy kézirat. (Ez lett a nagyobb bibi. a szerk.) Ugyanis a bécsi forradalomban való résztvételéért először “csak” 12 év fogházra ítélték volna, de a kézirat, ami “Az uralkodó ház utolsó órái” címet viselte, felülírta a korábbi ítéletet. Ugyanis a kiadvány erősen bírálta Ferenc Józsefet, a császári családot és az egész császári királyi hadsereget. Ez pedig elég nyomós érv volt ahhoz, hogy a felségárulást is a rovására írják. 1850. február 19-én Aradon felakasztották.
Lenkey János tíz nappal Hauk kivégzése előtt az aradi várbörtön falai között halt meg, mint a tizenhetedik aradi vértanú.
Lenkey János (Wikipédia)
Lenkey becsülettel végig járta a katonai ranglétrát. Kossuth Lajos javaslatára vezérőrnaggyá, majd 1849. március 15-én tábornokká léptették elő és a komáromi várőrség parancsnokának nevezték ki. Ezt a tisztséget egészen április 20-ig töltötte be, amikor Guyon Richárd tábornok vette át a parancsnokságot. A világosi fegyverletételt követően cári, majd osztrák fogságba került. Őt is Aradon állították hadbíróság elé, ahol már pszihés megbetegedésre utaló jelek mutatkoztak nála. Ezek a tünetek az idő előre haladtával csak fokozódtak. Az egyik orvosi jelentés az alábbit írta róla:
„Kiemelte az ablaktáblákat, eltorlaszolta velük és más használati tárgyakkal a bejáratot, meztelen vetkőzött, és csak útiköpenyével takarózva feküdt az ágyon; végképp senkit sem akart bebocsátani, és azt mondta, hogy csak az ablakon át hajlandó válaszolni a kérdésekre. Sem ételt, sem italt nem vett magához, míg a rettenetes éhség este rá nem kényszerítette.”
Lenkey János tábornokot végül hosszú betegség után 1850. február 9-én érte utol a halál.
Na, de a hiéna Haynau-t is utolérte ám a végzete. Ugyanis a megtorló, véreskezű intézkedések híre eljutott a nemzetközi köztudatba is, ami a bécsi udvarra is meglehetősen rossz fényt vetetett. Ezért Haynau-t inkább szélnek eresztették, mondjuk nem kis summával a zsebében. Viszont nagy zsével a zsebben sokra nem ment hosszú távon, hiszen Európa szerte persona non grata lett, vagyis egy nagyon nemkívánatos személy. Angliában, Brüsszelben, Párizsban egyaránt aggódnia kellett testiépségéért. A legendák szerint rendszeresen megpofozták és megrángatták bozontos bajuszát is. Végül 1853. március 14-én halt meg agyvérzésben, Bécsben.
Julius Jacob von Haynau (Wikipedia)
Kiemelt kép forrása: Magyarország kormánya internetes oldal
A Magyar Közlönyben megjelent szeptember 18-i szigorítás szerint a vendéglátó helyeken este 11 és reggel 6 között nem tartózkodhat senki, kivéve az ott foglalkoztatott személyzetet.
Na, de van egy kis nagy kapu!
Ugyanis, ha lakodalom helyszínnek az ifjú pár egy olyan egységet választ, ami nem vendéglátó üzlet besorolású, vagyis, nem disco, étterem, bár, cukrászda, zenés szórakozóhely, borozó, kocsma, akkor nyugodt szívvel lehet dajdajozni hajnalig.
Ebből kifolyólag a Monostori Erőd pont egy ilyen hely!
Polgári szertartás az erőd árokban
Ráadásul az erőd 642 db teremmel rendelkezik, tehát van miből választani. Viszont mégsem ajánlanánk akár melyiket…
Ugyanis a 642 db teremből csupán négy olyan van, ami fűthető és árammal ellátott. Ebből a négyből is az egyik legnépszerűbb a Klapka terem, ami akár 120 vendég leültetésére is alkalmas. Maga a terem pedig magáért beszél. Hiszen különleges boltíveit, lélegzetelállító téglafalait egy egyedi világítással megspékelve, egy igazán varázslatos hangulatot tud adni a NAGY NAPNAK.
Klapka terem
Szóval, amennyiben Titeket is érint a szigorítás és egy olyan helyszínt foglaltatok le, ahol már a mennyasszony táncot nem lehet lebonyolítani, akkor inkább gyertek a Monostori Erődbe, vegyétek fel a kapcsolatot munkatársainkkal a következő elérhetőségek egyikén: info@erod.hu vagy 0634/540-582 és mulassatok hajnalig!
