Lehár Ferenc születésének 150. évfordulóját ünnepeljük.
Arról már korábban írtunk, hogy idén lenne 200 éves a nagy magyar tábornokunk és komáromi várkapitányunk, Klapka György. Azonban 50 évvel Klapka születését követően, világra jött Lehár Ferenc is, a világhírű komáromi zeneszerző.
Születésének 150. évfordulója alkalmából jelent meg az Operettkirály – Lehár Ferenc életútja című életrajzi könyv, mely a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének, Klemen Teréziának és a budapesti Margitay Zoltánnak közös műve. A könyv amellett, hogy hitelesen mutatja be az operettkomponista és karmester munkásságát, szakmaiságát, nagyon sok olyan képet és dokumentumot is tartalmaz, mellyel mostanáig rendkívül kevés helyen találkozhatott az olvasó.
A szerzők nem titkolt célja volt, hogy kiemeljék Lehár Ferenc magyarságát, hiszen a köztudatban számos helyen osztrák zeneszerzőként emlegetik. Azonban erről szó sincs. Lehár nagyon is magyarnak vallotta magát, igaz Komáromot már fiatalon elhagyta. 1882-ben vagyis alig tizenkét évesen került Prágába, ahol újra volt kénytelen járni az elemi iskolát, hiszen nem beszélt csehül. A zenekonzervatóriumban a hegedűt választotta fő tantárgyának, de zeneszerzést tanító mestere, Antonín Dvorák a következőt mondta neki:
“Akassza szegre a hegedűjét és szentelje magát inkább a zeneszerzésnek.”
Viszont ez olyan könnyen nem ment, mint ahogy az Dvorák mester javasolta. Ugyanis a konzervatórium igazgatója választás elé állította. Vagy felhagy a zeneszerzői magánórákkal, vagy elhagyja az intézményt. Lehár a maradás mellett döntött, amit jól is tett, mert így pályája kezdetén össze tudott hegedűlni némi zsebpénzt és még apja zenekarában is nagy sikerrel játszott hegedűszólamokat.
Első színpadi művét 23 évesen alkotta meg, melyet követően inkább a zeneszerzés felé kacsintgatott. Viszont próbálkozásai még nem hoztak akkora sikert, hogy ebből meg is tudjon élni, ezért karmesteri pozíciókat is kénytelen volt megpályázni. 1899. és 1902. között töltötte be a Bécsben állomásozó 26. gyalogezred karmesteri posztját.
Az átütő sikert a Víg özvegy hozta meg számára, amit 1905. december 30-án mutattak be. Annak ellenére, hogy a kritikusok méltatták zenéjét és könnyed partitúráját, az európai közönségben némi ellenszenv mutatkozott a darab iránt. Az ellenszenv elsősorban az osztrákellenességben nyilvánult meg, de röviddel a bemutató után már felfelé ívelt a Víg özvegy karrierje. Két évre a bemutató után meghaladta a 3500 előadást is Európa szerte. 1907-ben pedig már a tengeren túlon is, New York, Chicago, játszották a darabot. A víg özvegy sikere hozta meg végül Lehár számára az anyagi biztonságot, amire már gyerekkora óta vágyott.
Amennyiben még több izgalmas történetre és eredeti fotókra, dokumentumokra kíváncsi a kedves olvasó, akkor az Operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv a Monostori Erődben is megvásárolható, mindössze 6.500 forintért.
Ahogy Szili Nóra kulturális és turisztikai igazgatónk fogalmazott:
Egy nagyszabású rendezvényt álmodtunk meg a tavalyi évben, amely sajnos áprilisban nem valósulhatott meg.
Ugyanis eredetileg Klapka György születésének 200. évfordulójára (2020.április 7.) terveztük a rendezvény sorozat megnyitó ünnepségét. Azonban a pandémia ezt nem tette lehetővé.
Viszont semmiképp nem szerettük volna ezt az évet megemlékezés nélkül magunk mögött hagyni, így Klapka György és az Aradi Vértanúk emléke előtt tisztelegve 2020. október 6-án zárt körben, ügyelve a biztonsági előírásokra, nyitottuk meg kiállításunkat a Monostori Erőd Duna Bástyája Jókai termében. Külön megtiszteltetésként ért bennünket, hogy Petneházy Attila miniszteri biztos úr is elfogadta meghívásunkat és egy felemelő, múlt idéző beszéddel nyitotta meg a kiállítást.
Petneházy Attila miniszteri biztos
Kertai Zalán kiállításainak már többször is helyet biztosított a Monostori Erőd, hiszen varázslatos módon eleveníti meg és veti vászonra az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, hőseit, mely tökéletesen illeszkedik az évente megrendezésre kerülő 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot megidéző hadijáték bemutatóinkhoz.
Klapka György születésének 200. év fordulója alkalmából pedig egy egész alakos Klapka portrét is megalkotott, melyet nagyvonalúan a tatai MH.25 Klapka György Lövészdandárnak adományozott.
Klapka György. Kertai Zalán festményeNagy Péter hagyományőr és Legoza Bálint ezredes úr
Potyók Tamás, debreceni festőművész, a Kárpát medence várait, erődeit veti vászonra, melyek közt megtalálható az utolsó simításokat érintő Csillagerőd is. Elmondása szerint drón felvételek alapján dolgozik és kizárólag vászonra, olajjal fest. Igyekszik pontosan visszaadni az épületek formáit és színeit, természetesen az alkotói szabadság érvényesítésével.
Potyók Tamás festőművész
Külön köszönettel tartozunk a kiállítás létrejöttének lelkes segítőjének, Nagy Péternek, aki az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület vezetője.
Jobbról balra: Kedves Gyula országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsos, Petneházy Attila miniszteri biztos, Potyók Tamás és Kertai Zalán festőművészek és Nagy Péter hagyományőr
A kiállítás 2020. november 11-ig tekinthető meg INGYENESEN, a Monostori Erőd Jókai termében. Bejárat a Dunai Bástya felöl.
A Monostori Erőd rendezvény életében immár hagyománnyá vált, hogy a kültéri rendezvény szezont a Nemzetközi Kutyakiállítás zárja.
Ez idén sem lett máshogy, szerencsére. Hiszen fennállt a veszélye, hogy ez a fránya pandémiás időszak keresztül húzza a négylábúak felvonulását is. Nem így lett. Sőt!
Igaz az idei Nemzetközi Kutyakiállítás, többé kevésbé nemzetközi nélkülire sikeredett, vagyis a megméretetett kutyák többsége a magyar vezényszavakra reagált csak.
Voltak itt kistestű, nagytestű, hosszúszőrű, rövidszőrű, mértani pontossággal borotvált, vagy pont ellenkezőleg bozontosra hagyott fizimiskájú egyedek is. A legmókásabb látvány az volt, amikor a kutya, a gazdája kiköpött hasonmása volt. Legyen szó peckesen, kimért léptekkel sétáltató gazdiról, élére vasalt nadrágban a kutya színéhez passzoló cipővel, vagy a bohém, kócos, kissé gyűrött keki színű öltözékben, komodort sétáltató eb tulajdonosról.
Egy szó, mint száz, jó időben, jó kutyákkal, vírusmentesen zajlott le a 2020-as Komárom CACIB Show, amiről néhány képet mi is készítettünk.
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly és Ormai Auffenberg Norbert, Kazinczy Lajos, Ludwig Hauk, Lenkey János.
1849. október 6. Arad.
A nap, amit sose feledünk. Reggel fél hatkor kezdetét vette a véres megtorlás. Báró Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok kirendelete a tizenkét hős tábornokot és egy ezredest a kivégző osztag elé. A császár nem kicsit személyeskedett. Úgy gondolta, hogy aki jobban megsértette a becsületét, azt kötél általi halálra ítéli, aki kevésbé, azt pedig “csak” golyó általi halálra.
“…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
Azonban október 6.-a “csak” a bosszúhadjárat drámai tetőpontja volt. Amit már kevesebben tudunk, hogy már augusztus 22-én a hiéna Haynau megkezdte a példa statuálást. Még pedig Ormai Auffenberg Norbert honvédezredessel, akit egy rögtön ítélő eljárással végeztetett ki Aradon. Aznap harminchatodik esztendejét betöltött fiatal katona kötél általi halálra ítéltetett. Gyakorlatilag Ormai Norbert honvédezredes lett ezzel az első aradi vértanú.
“… tegnapelőtt megkezdődött a dolog, felakasztattam egy Auffenberg nevű egyént, aki valamikor hadnagy volt a Mazzuchelli ezredben, aztán ezredes és Kossuth segédtisztje – Kiss, Leiningen, Poeltenberg, Vécsey stb. is követni fogja, mihelyt megérkezik. Az eljárás a lehető legrövidebb lesz, megállapítjuk az illetőről, hogy tisztként szolgált nálunk, és fegyveres szolgálatot teljesített a lázadó hadseregben. Ekképp az eljárásokat a legrövidebb időn belül befejezzük … Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestől irtom ki a gazt.”
Haynau szavát betartva október 6-án végeztette ki a 13 aradi vértanút és Budapesten gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. Sajnos ezzel még nem ért véget az október. Október 24-én mondták ki az ítéletet Kazinczy Lajos ezredesre, az ismert író-költő, Kazinczy Ferenc fiára is. Szegény Lajos próbálta menteni a menthetőt és többször is kérvényezte, hogy vizsgálják felül az ügyét, hiszen ő se nem tábornok, se nem hadtestparancsnok nem volt a forradalom és szabadságharc idején. A hadbírót és a haditörvényszéket csupán annyira hatotta meg a kegyelmi kérés, hogy “csak” lőpor és golyó általi halálra ítélték. Természetesen ezzel maximálisan elégedett volt Haynau is és október 25-én, reggel hét órakkor az aradi vár árkában agyonlőtték a 29 éves Kazinczyt. Meghalt a tizenötödik aradi vértanú is.
Kazinczy Lajos. 1872-ben készült litográfia (Wikipédia)
A tizenhatodik aradi vértanú az osztrák származású Ludwig Hauk volt.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha osztrák, akkor miért lett aradi vértanú?
Nos, Ludwig Hauk 1848-ig az Udvari Kamarában dolgozott tisztviselőként, amikor is nyugalmazták. Ezután átállt a mi oldalunkra és aktívan részt vett a bécsi forradalomban. Majd annak leverését követően Magyarországra szökött és Kossuth pártfogásában még 1849 januárjában őrnaggyá is kinevezték. A forradalom és szabadságharc leverését követően Biharkeresztesen tartóztatták le, ahol előkerült egy kézirat. (Ez lett a nagyobb bibi. a szerk.) Ugyanis a bécsi forradalomban való résztvételéért először “csak” 12 év fogházra ítélték volna, de a kézirat, ami “Az uralkodó ház utolsó órái” címet viselte, felülírta a korábbi ítéletet. Ugyanis a kiadvány erősen bírálta Ferenc Józsefet, a császári családot és az egész császári királyi hadsereget. Ez pedig elég nyomós érv volt ahhoz, hogy a felségárulást is a rovására írják. 1850. február 19-én Aradon felakasztották.
Lenkey János tíz nappal Hauk kivégzése előtt az aradi várbörtön falai között halt meg, mint a tizenhetedik aradi vértanú.
Lenkey János (Wikipédia)
Lenkey becsülettel végig járta a katonai ranglétrát. Kossuth Lajos javaslatára vezérőrnaggyá, majd 1849. március 15-én tábornokká léptették elő és a komáromi várőrség parancsnokának nevezték ki. Ezt a tisztséget egészen április 20-ig töltötte be, amikor Guyon Richárd tábornok vette át a parancsnokságot. A világosi fegyverletételt követően cári, majd osztrák fogságba került. Őt is Aradon állították hadbíróság elé, ahol már pszihés megbetegedésre utaló jelek mutatkoztak nála. Ezek a tünetek az idő előre haladtával csak fokozódtak. Az egyik orvosi jelentés az alábbit írta róla:
„Kiemelte az ablaktáblákat, eltorlaszolta velük és más használati tárgyakkal a bejáratot, meztelen vetkőzött, és csak útiköpenyével takarózva feküdt az ágyon; végképp senkit sem akart bebocsátani, és azt mondta, hogy csak az ablakon át hajlandó válaszolni a kérdésekre. Sem ételt, sem italt nem vett magához, míg a rettenetes éhség este rá nem kényszerítette.”
Lenkey János tábornokot végül hosszú betegség után 1850. február 9-én érte utol a halál.
Na, de a hiéna Haynau-t is utolérte ám a végzete. Ugyanis a megtorló, véreskezű intézkedések híre eljutott a nemzetközi köztudatba is, ami a bécsi udvarra is meglehetősen rossz fényt vetetett. Ezért Haynau-t inkább szélnek eresztették, mondjuk nem kis summával a zsebében. Viszont nagy zsével a zsebben sokra nem ment hosszú távon, hiszen Európa szerte persona non grata lett, vagyis egy nagyon nemkívánatos személy. Angliában, Brüsszelben, Párizsban egyaránt aggódnia kellett testiépségéért. A legendák szerint rendszeresen megpofozták és megrángatták bozontos bajuszát is. Végül 1853. március 14-én halt meg agyvérzésben, Bécsben.
Julius Jacob von Haynau (Wikipedia)
Kiemelt kép forrása: Magyarország kormánya internetes oldal
A Magyar Közlönyben megjelent szeptember 18-i szigorítás szerint a vendéglátó helyeken este 11 és reggel 6 között nem tartózkodhat senki, kivéve az ott foglalkoztatott személyzetet.
Na, de van egy kis nagy kapu!
Ugyanis, ha lakodalom helyszínnek az ifjú pár egy olyan egységet választ, ami nem vendéglátó üzlet besorolású, vagyis, nem disco, étterem, bár, cukrászda, zenés szórakozóhely, borozó, kocsma, akkor nyugodt szívvel lehet dajdajozni hajnalig.
Ebből kifolyólag a Monostori Erőd pont egy ilyen hely!
Polgári szertartás az erőd árokban
Ráadásul az erőd 642 db teremmel rendelkezik, tehát van miből választani. Viszont mégsem ajánlanánk akár melyiket…
Ugyanis a 642 db teremből csupán négy olyan van, ami fűthető és árammal ellátott. Ebből a négyből is az egyik legnépszerűbb a Klapka terem, ami akár 120 vendég leültetésére is alkalmas. Maga a terem pedig magáért beszél. Hiszen különleges boltíveit, lélegzetelállító téglafalait egy egyedi világítással megspékelve, egy igazán varázslatos hangulatot tud adni a NAGY NAPNAK.
Klapka terem
Szóval, amennyiben Titeket is érint a szigorítás és egy olyan helyszínt foglaltatok le, ahol már a mennyasszony táncot nem lehet lebonyolítani, akkor inkább gyertek a Monostori Erődbe, vegyétek fel a kapcsolatot munkatársainkkal a következő elérhetőségek egyikén: info@erod.hu vagy 0634/540-582 és mulassatok hajnalig!
Mondjuk ezt azok után, hogy az USÁban a legendás Gettysburg-i csata helyszínén halálra rémült egy család.
Greg Yuelling lányával és két unokaöccsével autózott át az éjszaka közepén a híres csata helyszínén, amikor kivehetetlen alakok “fénye”/ “árnyéka” került a fényszórók kereszttüzébe. Az autójukkal le is lassítottak, de ahogy jöttek, úgy el is tűntek a homályos teremtmények.
Mint azt tudni érdemes a gettysburgi csatát (1863. július 1-3.) nevezik az amerikai polgárháború legvéresebb összecsapásának, mely egyben a polgárháború egyik fordulópontja is lett. És ha már a legvéresebb csataként említik, akkor feltételezhetően megszámlálhatatlan emberáldozattal is járhatott. Azt már mindenki döntse el magában, hogy az itt elesett katonák kísérthetnek-e ezen a történelmi jelentőségű helyszínen…
Viszont ebből kiindulva merül fel a kérdés, hogy vajon más történelmi csatahelyszíneken is találkozhatunk-e hasonló jelenséggel?
Igaz a Monostori Erődben nem történtek véres csaták, de még véráldozattal járók sem, de ki tudja, hogy mik történtek az erőd falai között a nagy titokzatosságot övező szovjet megszállás alatt. Többen meggyőződéssel állították, hogy rendszeresen robbantás zaja hallatszott bentről, mi több, olyankor rengett is picit a föld. Vagy, miután Németország lerohanta Lengyelországot, menekült lengyelek tömege érkezett Magyarországra. A Komáromba érkezőket 1942 elejéig az Igmándi erődben helyezték el, viszont az internálótábort a Monostori erődbe rendelték el. Ki tudja milyen embertelen körülmények között kellett itt a túlélésért küzdeniük egyeseknek. Feltételezhetően a legtöbbeknek ez nem is sikerült…
Ezzel most nem azt akarjuk mondani, hogy az itt elhunytak az éj leszálltával kísértenének az erőd falai között, de akit érdekel a szellemek világa és hisz a létezésükben, annak egy érdekes időtöltés lehet egy esetleges éjszakai erődtúra…
A Kulturális Örökség Napjai több mint 30 éve mind a vendéglátók, mind pedig a látogatók számára az épített örökség, a régészeti és természeti kincsek ünnepe.
1999 óta mintegy 12.600 helyszínen összessen 735.000 látogató használta már ki a Kulturális Örökség Napjai adta lehetőséget. A Monostori Erőd rendszeres résztvevője és partnere ennek a napnak. Hiszen a maga egyedülálló épületkomplexumával méltán veheti ki részét az örökségből. A mellett, hogy az ide látogatók megcsodálhatják a pazar építészeti megoldásokat még kulturális ismeretekre is szert tehetnek.
A Monostori Erődben több kiállítást is megtekinthetnek a vendégek. Az egyik, ami a főépületünkben található, az a “Várak, Erődök, Vitézek” Hadtörténeti kiállítás, ahol a kiállítás három terme Komárom és a fegyverkezés történetét mutatja be a 16. századtól a második világháborúig. A múzeumban látható a Dunai bástya makettje is, amelyen megfigyelhető az újkori erődök építészeti stílusának számos sajátossága.
A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a Monostori Erőd közös kiállítása, a Pékmúzeumban tekinthető meg, melynek az eredetileg gabonaraktárként működő termek adnak helyet. Itt hazánk sütőipari értékeit mutatjuk be kronológiailag, és főbb tájegységek szerint.
Az erőd hivatalos túraútvonalát követve esik útba a Monarchia kiállítás és a Szovjet kiállítás, ahol a termekben életképszerűen megelevenedik a Monrachia korabeli katonaélet egy szelete, illetve a szovjet Vörös Hadsereg használatában kialakított termek.
Egészen az idei évig csak tárlatvezetéssel látogatható Lőoktató terem is megnyitotta kapuit az egyéni látogatók előtt is. A kisebb, Keleti bástyából az első világháborút követően a magyar honvédség lőoktató termet alakított ki. Itt oktatták a tisztek – a falakra festett katonai ábrák segítségével – a helyes célzásra és a fegyver karbantartására a katonákat.
A Dunai Bástyába érve lehet jobban szemügyre venni a Dunai Hajók és Mesterségek kiállítást. Itt érdekes dokumentum film látható az aranymosásról, de kiállításra került a folyami hungarikumnak számító Bőgőshajó is.
Aki tényleg a Monostori Erődben kívánja eltölteni a Kulturális Örökség Napok egyikét, az számoljon minimum 2 órával, hogy felfedezi az erődöt. Hiszen csak a tárlatvezetés, ami ezen a jeles hétvégén ingyenes lesz, másfél órát vesz igénybe és akkor még nem beszéltünk a Haditechnikai parkunkról, a teljes kazamata hálózat felfedezésén, a Duna parti sétányról stbstbstb…
Tehát Kulturális Örökség Napok 2020. szeptember 19-20, amely napokon a Monostori Erőd INGYENESEN látogatható!
Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Közhasznú Egyesület jóvoltából idén is lesz Új kenyér ünnepe a Monostori Erődben.
Nagy Péter, nagy tiszteletben álló hagyományőrző, évről évre szeretettel várja az érdeklődőket az erődben lévő ágyútermében, ahol amellett, hogy különleges relikviákkal találkozhatnak, augusztus 20-án még az új búzából készült, friss kenyeret is megkóstolhatják.
Szeresd a földet, mely magyar búzát termett és tiszteld az embert, ki ezt megteremtette.
Napközis táborba várjuk általános iskolás fiúk és lányok jelentkezését.
Az erőd múltbéli szerepéből és egyedi, autentikus jellegéből adódóan a tábor tematikája részben adott, ami a katonaság. Ebből adódik a felhívásunk, miszerint:
Kommandózz az erődben!
Az egy hetes tábor során a szakképzett pedagógusok játékos formában igyekeznek belecsempészni a katonai jelleget az egyes programokba. Például, egy kazamatatúra programban a gyerekek választhatnak, hogy felderítők, lövészek, tüzérek vagy éppen hadtáposak szeretnének lenni. Ezáltal kapnak némi ismeretet arról is, hogy milyen feladatokat láttak el hajdanán az egyes rangok.
De a jól ismert és nagy népszerűségnek örvendő számháborúra is sor kerül, amit egy kötetlenebb kreatív foglalkozás előz meg, ahol mindenki elkészítheti a saját csákóját, kitűzőjét vagy a bátrabbak még az arcukat is terepszínűre festhetik.
Nagy Péter hagyományőrzőnek köszönhetően egyik nap a gyerekek megismerkedhetnek a rég múlt fegyvereivel. Nagy kedvenc az ágyú, amiből Péter bácsinál akad bőven és a fegyelmezettebb gyerekeknek még azt is megengedi, hogy maguk gyújtsák be a kanócot.
Testmozgásból sem lesz hiány, hiszen az erőd területe akkora, hogy az ország legnagyobb akadály pályáját is fel lehetne az udvaron építeni. Viszont a táborra inkább csak egy gyerek akadálypályával készülünk, ahol az ügyességé és az egyensúlyérzéké lesz a főszerep.
Természetesen az energiapótlásról is gondoskodunk, hiszen napi 2-szeri étkezéssel biztosítjuk a szükséges napi bevitelt, ami egy tízóraiból és egy ebédből áll.
A reggel 8-ra munkába igyekvő szülőknek azzal próbálunk kedvezni, hogy már 7:30-ra lehet hozni a gyerekeket a napközibe, míg értük jönni 16:30-ig lehetséges.
Jelentkezés: szili.nora@erod.hu A tárgy mezőbe kérjük írják bele: Kommandózzunk az Erődben!
1920. Budapest, január 5. A magyar békedelegáció hétfőn reggel 8 óra 50 perckor elutazott Párizsba, hogy átvegye a magyar békeföltételeket. Ezúttal csak a főmegbizottak utaztak el, névszerint: Apponyi Albert gróf, Bethlen István gróf,1 Lersch Vilmos báró, Zoltán Béla ; és Somsich László gróf, velük j ment még néhány pénügyi, közgazdasági és katonai szakértő, továbbá a delegációhoz beosztott titkárság, fordító és technikai személyzet tagjai, összesen hatvanhatan.
A magyar kiküldötteken kivül a vonaton utazott el a békedelegációhoz beosztott két összekötő ántánt-tiszt: Lord Hay, angol lovassági hadnagy és Jacomini Hay tüzérhadnagy.
A pályaudvaron és környékén ezrekre menő néptömeg sorakozott, hogy jelen lehessenek a történeti mozzanatnál. Megjelent Huszár Károly miniszterelnök is, aki Apponyi grófhoz, a békeküldöttség vezetőjéhez rövid beszédet intézett.
Egy igazságos béke — mondotta — Európa békéjét is jelenti. Nem igazságos béke azonban, újabb katasztrófát jelent.
Gróf Apponyi Albert
Apponyi gróf a miniszterelnök beszédére válaszolva, a többek közt ezt mondta :
A mai órák sötét bizonytalanságában legyen meg az a bizodalmunk, hogy a magyarság sorsa nem a mostani béke megkötésénél dől el. A legrosszabb esetben is egy sötét folyosón kell átmennünk, amelyen túl ismét a napfény várakozik reánk.
A vonat elindulása előtt egy pár pillanattal érkezett meg Horthy Miklós fővezér parancsőrtisztje, aki a fővezér levelét adta át Apponyi Albert grófnak. Apponyi Albert gróf ezután búcsút vett a fiától, Apponyi György gróftól, kezet fogott a miniszterelnökkel és kíséretével együtt beszállt a vonatba. Ekkor egy úriasszony tört elő a tömegből és szenvedélyes szavakban tolmácsolta érzelmeit Apponyi gróf előtt. Pár pillanat múlva elindult a vonat.
A békedelegáció vonatát Komárom zászló- diszbe öltözött pályaudvarán nagy tömeg várta, mindenütt az integritást követelő táblácskák voltak. Percei kormánybiztos üdvözölte a delegációt, Apponyi Albert gróf rövid beszédben válaszolt. Tizenkét órakor érkezett a vonat Győr állomásra, ahol a város szine-java élén Metzner Antal püspök üdvözölte Apponyit, aki meghatva válaszolt. A delegáció vonatát minden közbeeső állomáson küldöttség fogadta és üdvözölte, Apponyi minden küldöttség üdvözlésére beszédben válaszolt.
A vonat délután három órakor érkezett Bécs keleti pályaudvarára, ahol Gratz dr., magyar követ, a magyar kolónia egy része, valamint a bécsi és külföldi sajtó sok képviselője jelent meg és üdvözölte a magyar békedelegációt. A különvonat a bécsi nyugati pályaudvarról este hét órakor folytatta útját Párizsba.
Akkor még nem sejthették, hogy fél évvel később a bizakodásukat egy rettentően igazságtalan döntés fogja keresztül húzni és egy gyalázatos békediktátumot kell aláírniuk.
Gróf Apponyi Albert Párizsban
„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg. (…)
Gróf Apponyi Albert szavai 1920. január 20-án Párizsban.
1920. június 4-én Apponyi felvetésére a válasz sajnos az lett, hogy Magyarország öngyilkos lett azért, hogy ne haljon meg.
De milyen jó, hogy nem halt meg! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
